Idén is ezreket szólított meg a térség egyetlen összművészeti fesztiválja, az Egyfeszt. A rendezvényen tematikus udvarokban várták programokkal a látogatókat. Külön tere volt a képzőművészetnek, a jazz muzsikának, a gasztronómiai és a népzenei programoknak. A nagyszínpadon, pedig esténként erdélyi és magyarországi zenekarok gondoskodtak a fesztiválhangulatról.
Minden évben Tusnádfürdő néhány napra a magyarság szellemi műhelyé válik. A 33. Tusványoson közös gondolkodásra hívtak bennünket. A szabadegyetemen megvitatták a mindannyiunkat érintő politikai, gazdasági és közéleti helyzetet. A fesztivál számos színes programmal várta résztvevőit, mint a közönségtalálkozók, az irodalmi estek, a kézműves foglalkozások és a táncoktatások.
Gyönyörű lovak, magabiztos lovasok, izgalmas futamok és színes programok sokasága – így jellemezhető tömören az idei Székely Vágta, amelyet 13-ik alkalommal rendeztek meg a háromszéki Óriáspince-tetőn.
A Nemzeti Vágta sepsiszentörgyi előfutamán megvédte címét a tavalyi bajnok, Tamás Csaba, de több versenyszámban is újoncok és kitűnő női lovasok állhattak fel a dobogóra.
Fecső Zoltán, rendező a dokumentumfilmjét röviden így ragadja meg: „Szemelvények a Magyar Autonóm Tartomány történetéből.”
Az „Autonómia alulnézetből” című filmben a Magyar Autonóm Tartomány legjelentősebb időszakait eleveníti fel történészek és a helyiek visszaemlékezései segítségével.
Tündérek és óriások uralják a Székelyföldi Legendárium gyűjteményének helytörténeti meséit, és immár tíz éve rajzfilmekben keltik életre a legendák főszereplői. Közben mini parkba rendezték Erdély épített örökségét és egyedi módon láttatják Orbán Balázs életútját. Vajon mit szólna ma mindezek láttán a legnagyobb székely?
A víz sok. A víz kevés. A víz szennyezett. Mindez egyszerre jelent kihívást napjaink vízgazdálkodásában. A mérnöki megoldások, a technikai bravúrok mellett egyre erőteljesebb a közösségi felelősségvállalás súlya az ember és víz kapcsolatában, hiszen a víz senkié és mindenkié. A Grádicsok vendége dr. Hajdu Zoltán, nemzetközi vízgazdálkodási szakértő.
Az egyetem után Kanadába készült, de egy álláshirdetés maradásra késztette. Éveken át dolgozott szerkesztő-riporterként és tudósította a Duna Televíziót, majd saját televíziós műhelyt alapított. Mindig csapatban gondolkodik, az ÉN helyett a MI erejével válaszol a tartalmai és a technikai kihívásokra. A Grádicsok vendége Jakab Endre, a Székelyföldi Stúdió vezetője.
Pályafutása a pedagógia, a kultúra és a könyvtár iránti elkötelezettségről szól. Közösségi térré formálta a könyvek birodalmát, ahol fontos szerep jut a tudomány-népszerűsítő programoknak, a hasznos időtöltés és az élethosszig tartó tanulás lehetőségének. A Grádicsok vendége Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület és a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke.
Hogyan formálja a média a jövő társadalmi-kulturális diskurzusát? Mi a közszolgálati tévé szerepe a folyamatosan változó digitális világban? A Grádicsok stúdiójában Gulyás István tanár, szerkesztő, rendező, műsorvezető, az M5 kulturális csatorna igazgatója, aki bejárta a televíziós szakma minden lépcsőfokát.
A sürgősségi betegellátás közel négy évtizeden át meghatározta pályáját. Jelentős szerepet vállalt a székelyudvarhelyi mentőszolgálat korszerűsítésében, valamint szakmai fórumok és elsősegély-tanfolyamok szervezésében. A Grádicsok vendége Dr. Ambrus József, a nyugdíjasként is fáradhatatlan mentős főorvos.
Lehet elcsendesülő időszak az adventi várakozás, lehet versekkel, imával és bibliai történetekkel kísért lelki munkafolyamat. Ebben segít Újvárosi Katalin unitárius lelkész, a „Menjünk el Betlehembe” című könyv szerzője.
Filmjeinek főszereplője a köztünk élő ember. Emellett rendezőként közreműködött számos történelmi, kulturális és természeti értékről szóló alkotásban. Ráadásul küszöbön áll első mozifilmjének, a Bölöni László világhírű labdarúgó és edző életútját bemutató produkciónak a premierje.
A Grádicsok epizódjában a filmes szakma lépcsőfokán Szabó Attila, székelyudvarhelyi filmrendező nyomta meg a REC gombot.
Hogyan született a Tizenöt zsoltár, A hegyi beszéd, a Pál Apostol vagy a Családi kör?
A közismert dalok és albumok történetéről, az együtténeklés csodájáról mesél a Grádicsok következő részében Gryllus Dániel a Kaláka együttes alapítója, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész.
Miért ilyen gyengék a vizsgaeredmények román nyelvből? Min kéne változtatni a tananyagon? Mi kell ahhoz, hogy megtanuljunk egy nyelvet? Egyed Gergely román tanár válaszolt a nyelvoktatás hatékonyságát feszegető kérdésekre. És osztotta meg sajátos módszereit, amelyek a nyelv elsajátításának alapját képezik.
Otthonosan mozog a stúdióban, a mikrofonok előtt, hiszen újságírónak tanult és a médiában dolgozott évekig. Közigazgatási szakon diplomázott, majd külpolitikai pályára lépett, s neve ma már összecseng az európai kisebbségvédelmi törekvésekkel. A Grádicsok vendége Vincze Loránt európai parlamenti képviselő.
Milyenek „a civil vírussal” megfertőzött emberek? Miben hisznek? És miért tesznek teljes erőbedobással a közösségért? Hogyan képezik a civil szervezetek a közösségek hajtó motorjait?
Csáki Rozáliával, a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány programvezetőjével emelkedünk a civil szféra lépcsőfokára.
