Merjünk nagyobbat ugrani!

 

Mindenki csak papbácsinak szólítja – de ő ennél sokkal több: sok ezer diák lelki-szellemi atyja. Ő az, aki 16 évvel ezelőtt Erdély legkeletibb részén, a Gyimes völgyében létrehozott egy iskolát, ahol ennek a hátrányos helyzetű vidéknek a sokszorosan hátrányos helyzetű gyermekei helyben tanulhattak. Berszán Lajos atya azt mondja, a régi rendszerben hozzászoktunk ahhoz, hogy ne legyenek vágyaink. Olyanok voltunk, akár a befőttesüveg alá szorított bolha, amely csak akkorát ugrik, amekkorát az üveg enged.

Volt egy cserkésztiszt barátom, s mikor írtunk egy pályázatot, azt mondja, te, nem lehetne ott egy iskolát működtetni? Akkor jöttem rá, hogy levették a befőttesüveget, próbáljunk nagyobbat ugrani, és úgy nyílt ki az én szemem is, hogy jóakaratú emberek mellém álltak, s mondták, hogy hú de jó ez az ötlet, s lassan kinyílt, mint a bimbó, s virágba szökkent – mondja Berszán Lajos atya.

Ma már büszkén újságolja, hogy két tanítványa is a nyomdokaiba lépett, sőt egyik Rómában tanult. Egykor Berszán atya is a plébánosát tekintette szellemi vezetőjének. Gyerekként Zágonban élt, édesapját öt évesen elveszítette, így édesanyja és a helyi plébános egyengette életútját.
„Ha visszagondolok a gyermekkoromra, édesanyám adott nekem identitástudatot. Első-második osztályos koromban tudtam a magyar himnuszt, a szózatot, ő tanította meg, és azt, hogy magyar vagyok. Aztán megadta a másik identitástudatot: a hitet, a vallást.”

A román papok elleni gyűlöletet, a csángó-magyar, de románul miséző papok janicsárpapozását félre kellene tenni, és abban kell igyekezni, hogy a csángó gyerekek minél több imát és éneket megismerjenek magyarul, különben nem értékelik, sőt, nem is hiányolják a magyar nyelvű misét – véli az atya.
„Ha tanítanám valamelyik faluban a magyar nyelvet, nem mulasztanám el, hogy elvigyem őket vasárnap a szentmisére. Hogy milyen nyelven végzik a szentmisét, olyan nyelven, vigye azt a gyermeket. Ha ilyen pontosan megjelennek a templomban a pedagógus vezetésével, nem tudok elképzelni olyan papot, hogy ne engedje meg, hogy a Miatyánkot elmondják magyarul, vagy egy éneket elénekelnének magyar nyelven.”

Berszán atyának vannak még tervei: mindenekelőtt visszakéri 1943-ban, születésekor megszerzett magyar állampolgárságát, és el szeretné érni, hogy a Árpádházi Szent Erzsébet gimnáziumot felekezeti iskolaként működtethesse. De élete fő művét már megalkotta: végvári iskolájával segít megőrizni a nemzettudatot és a keresztény hitet.

Száva Enikő, Demeter Levente, Fancsali Levente